Bejelentkezés    Regisztráció    
Cikkek
Közös munka
Jelentkezés tagnak
Fórum (1)
Közv.kutatások (0)
Események (8)
Támogatás
Támogatandó feladatok
Kapcsolat
A szervezőkkel
Ajánlások
Dokumentumok (19)

Miért érvénytelen az Alaptörvény?
Íme a B-TERV az alkotmányos rend helyreállításához, és azzal a valódi rendszerváltáshoz!

Az Alkotmányos Ellenállás sokszor figyelmeztetett arra, hogy a magyar államot megszállva tartja egy magát „Magyarország”-nak hazudó magánszervezet, amely a hatalmát azzal tudja fenntartani, hogy el tudja hitetni, hogy a törvényes magyar állam, törvényes magyar kormány és országgyűlés.

A megszállás már nem hagyományos eszközökkel történik, hanem úgy, hogy a saját érvénytelen szabályaikat az általuk uralt Magyar Közlönyben közzétéve elhitetik az intézmények közalkalmazottjaival, hogy ezek a magyar állam érvényes és hatályos jogszabályai, így ezekkel a szabályokkal irányítják a közhivatalokat és fegyveres testületeket, rajtuk keresztül, az érvénytelen, jogszabálynak látszó szabályokat rákényszerítik a magyar állampolgárokra.

Ennek a látszatnak az erősítésére kiváló eszköz a választásnak hazudott színjáték, melyet egy nem is létező állam nevében ez a magyar állam látszatát keltő magánszervezet rendezi. Légy került a levesbe, ezért kitüremkedett az álca mögül a valóság, hogy a választási színjáték is irányított, az eredményt a szervezet pártnak álcázott vezetői az ellenzéki pártnak álcázott alacsonyabb szintű vezetőkkel karöltve rendezi, amelyben a rivalizálás is csak látszat, porhintés a demokráciát a több párt létezésével azonosító hívők számára.

Most mindenki szembesülhetett vele, hogy egy (megszálló) diktatúrát a saját rendszerén belül felszámolni nem lehet, csak kívülről. Ehhez kínálunk egy B-TERV-et, amely alapján a magyar nép eljuthat a valódi rendszerváltásig úgy, hogy ebben a 89-es rendszerváltás szabotálói és annak utódai már nem vehetnek részt, és ez a biztosítéka annak, hogy a népnek végre saját, őt szolgáló, nem pedig rajta uralkodó állama lehet.


Ennek keretében országos szinten megkezdődött egy törvényjavaslat csomag nép által nyílt szavazással történő elfogadása, amely elősegíti a nép szerveződését és egyben szabályozza az új népi alkotmány elfogadásáig tartó átmeneti időszakot, hogy az alkotmányozás nemzeti egységben, és zökkenőmentesen mehessen végbe.
Országos szinten egyre több szavazóbiztos gyűjti a szavazatokat (aláírást). Már 31 járásban, melyek a következők:

Ajkai járás, Balatonalmádi járás, Bicskei járás, Budapest főváros, Debreceni járás, Egri járás, Érdi járás, Füzesabonyi járás, Fonyódi járás, Győri járás, Hajdúszoboszlói járás, Kaposvári járás, Karcagi járás, Kazincbarcikai járás, Kiskunfélegyházi járás, Komáromi járás, Letenyei járás, Makói járás, Martonvásári járás, Miskolci járás, Mezőkövesdi járás, Mosonmagyaróvári járás, Nagyatádi járás, Nagykállói járás, Pannonhalmi járás, Püspökladányi járás, Szigetszentmiklósi járás, Szobi járás, Szolnoki járás, Törökszentmiklósi járás, Veszprémi járás.
Legújabb hírek
  •  Civil összefogás a cenzúra ellen.Törjük át az elhallgatás falát! - új esemény az Közös munka > Események menüpont alatt!
Üdvözöljük A magyar nép önrendelkezéséért tenni akarók közössége szervezeti oldalán! Üdvözöljük A magyar nép önrendelkezéséért tenni akarók közössége szervezeti oldalán!
Kérjük olvassa el a Bevezetőt!
Bevezető

2011.-ben valakik - az országgyűlés felhasználásával - kísérletet tettek a magyar állam megszüntetésére, és helyette egy nem jogfolytonos, nem magyar – megtévesztésül „Magyarország” nevű - magánállam létrehozására. Ehhez 262 képviselő szavazatával megalkottak egy Magyarország Alaptörvénye nevű dokumentumot, amit 2012. január 1.-én akartak hatályba léptetni. Első ránézésre látszik, hogy a megalkotott Alaptörvény érvénytelen, hiszen a hatályos Alkotmány (Magyar Köztársaság Alkotmánya) olyan pontjára (19.§ (3) a) pont) hivatkozva fogadták el, amely pontja kifejezetten megtiltja minden más jogi dokumentum megalkotását és elfogadását azzal, hogy e pont szerint az országgyűlésnek az Alkotmány kizárólag saját magát engedi megalkotni. Mivel az Alkotmány 2011.-ben már meg volt alkotva, így erre a pontra hivatkozva az országgyűlésnek semmilyen jogi dokumentum elfogadásához nem volt joga.

Miért nem találtak megfelelő jogalapot az Alkotmányban? Azért, mert nincs ilyen!

1989-ben az országgyűlés, amely akkor a népszuverenitásból eredő összes jogot gyakorta, megalkotta a Magyar Köztársaság Alkotmányát ideiglenes alkotmányként, amivel minden hatalmat visszaszolgáltatott a magyar népnek, ezzel az alkotmányozás kizárólagos jogát, hogy megalkothassa a saját végleges alkotmányát, amelyet népszavazással kell elfogadni. Ezért nem szerepel az országgyűlés hatásköreinek felsorolásában (19.§ (3) bek.) új alkotmány vagy alaptörvény megalkotása és elfogadása.

Miért „engedte át” az Alkotmánybíróság az Alaptörvényt?

Bragyova András, volt alkotmánybíró: "az Alkotmánybíróság hivatalból nem vizsgálta az Alaptörvény érvényességét, és erre vonatkozó beadvány nem is érkezett". Hogy érkezett-e vagy sem, azt nem tudhatjuk, hiszen a hivatali gépezet akkor már megszállás alatt volt.

Mik az Alaptörvény érvénytelenségének jogi következményei?

Az Alaptörvény közjogi érvénytelensége miatt joghatás kiváltására nem alkalmas dokumentum, ami azt jelenti, hogy ami benne le van írva, annak joghatása nincs, tehát a „Magyarország” nevű állam nem jött létre! Az érvényes és hatályos alkotmány továbbra is a Magyar Köztársaság Alkotmánya, és a törvényes magyar állam továbbra is a Magyar Köztársaság (a továbbiakban: magyar állam).

Mivel azt hazudva, hogy hatályba léptették az Alaptörvényt, 2012. január 1.-től elkezdtek működtetni egy törvénytelen szervezett magánhatalmat „Magyarország” néven, a magyar állam látszatát keltve, és megszállva a törvényes magyar állam intézményrendszerét. Ezzel államcsínyt követtek el!

Mik az Alaptörvény érvénytelenségének következményei az állam működésére?

2012. január 1.-től alkotmányos válság van. Minden új jogszabály, szerződés, és más jogi aktus érvénytelen, beleértve a korábbi jogszabályok, szerződések, és más jogügyletek módosítását is. Ezek joghatás kiváltására alkalmatlan dokumentumok.

A jelenleg érvényes és hatályos jogrend a Magyar Köztársaság 2011. december 31.-én hatályos jogrendje, beleértve a szerződéseket, és más jogi dokumentumokat is.

2014. április 6.-án a magyar államban minden mandátum lejárt, míg a 2014.-ben megtartott „választások” (és a „választási törvény”, ami alapján tartották) érvénytelenek, joghatás kiváltására nem alkalmasak, ezért azóta a magyar államban nincs törvényesen működő köztársasági elnök, miniszterelnök, kormány, országgyűlés, polgármesterek, önkormányzatok, EP képviselők, és minden hivatal törvénytelenül, a szervezett magánhatalom irányítása szerint működik!

A fentiek értelmében hivatalok minden intézkedése törvénytelen, még az érvényes jogszabályokra való hivatkozással is!

Milyen következményei vannak az alkotmányos válságnak ránk nézve?

A magukat a magyar államban választott vagy kinevezett tisztségviselőknek hazudó személyek, és a magukat a magyar állam hivatalának hazudó intézmények jogalap nélkül, törvénytelenül működnek, ezért a magyar állampolgárok felett a magyar állam területén nincs joghatóságuk. Intézkedéseiket figyelmen kívül hagyhatjuk, és visszautasíthatjuk.

Az érvénytelen „jogszabályokat” senki sem köteles betartani az érvényes jogra hivatkozva.

Ezek az egyéni megoldások csak az egyéni problémák tüneti kezelésére alkalmasak. A valódi megoldás a közös fellépésben van.

Az alkotmányos válság megoldása

A közjogi helyzet a magyar népnek egyben nagy lehetőséget is nyújt egy valódi rendszerváltás megvalósítására, melynek során új alkotmánnyal új jogfolytonos magyar államot hozhatunk létre, amely tiszta lappal indulhat, így eleve olyan lehet, hogy minket szolgáljon, és nem mi őt!

Az Alkotmány 2.§ (3) bekezdése minderre alkotmányos jogot biztosít, de egyben súlyos kötelességévé is teszi minden magyar állampolgárnak az alkotmány elleni puccs elkövetőivel, és a hatalom bitorlóival szemben, az alkotmányos rend helyreállítása érdekében való törvényes fellépést. Ez egyben a békés megoldás lehetőségét is biztosítja.

Nyelvek
Magyar

Magyar Köztársaság Képvselete
Kattintson a képre!

Magyar Köztársaság Képviselete